Prevenció

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte, különösen a fejlett országokban vezető haláloknak számítanak, nincs ez másként hazánkban sem.

Magyarországon a várható átlagos élettartam férfiaknál 8, nőknél 6 évvel marad el az európai értéktől, az úgynevezett korai halálozásért elsősorban a keringési rendszer zavarai felelősek. A kardiovaszkuláris betegedések közül - gyakoriság okán - kiemelendők a szívinfarktus, a stroke, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség.

Ma már közismert, hogy a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek kialakulása jelentős részben genetikai illetve környezeti tényezőkre, de elsősorban az egyén életmódjára vezethető vissza. Éppen ezért hiába érhetőek el a legkorszerűbb gyógymódok, ha a betegség kialakulásának elkerülésért nem teszünk semmit a korábban említett szomorú adatokban nem remélhetünk változást. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában rengeteg kockázati tényező játszik szerepet. Kiemelt fontosságúak a magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, cukorbetegség, túlsúly, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, genetikai tényezők, életkor, élet- és munkakörülmények, pszichoszociális stressz.

A prevenció, magyarul "megelőzés" mindazon orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokat, életviteli módokat jelenti, amelyek célja a betegségek megelőzése, korai felismerése és a szövődmények kialakulásának megelőzése.

A megelőzésnek három szintjét ismerjük:

• primer prevenció - elsődleges megelőzés
• szekunder prevenció - másodlagos megelőzés (a betegség korai stádiumban való felismerése és azonnali gyógykezelése)
• tercier prevenció - harmadlagos megelőzés (a betegség súlyosbodásának megelőzése, a szövődmények bekövetkezési valószínűségének csökkentése)