Elektrofiziológiai vizsgálat

Azon szívkatéteres eljárást, amely során a szívritmuszavar kiindulási gócának felderítése illetve a ritmuszavar mechanizmusának felmérése zajlik, elektrofiziológiai vizsgálatnak, a talált ritmuszavar gócok megszüntetését pedig katéteres ablációnak nevezzük. 

Az ilyen szívkatéteres beavatkozásokat részletes kivizsgálás előzi meg, mely során kezelőorvosa minden olyan esetlegesen fennálló eltérés azonosítására törekszik, mely a ritmuszavar hátterében meghúzódhat, így ezen eltérések kezelésével a ritmuszavar visszatérése bizonyos esetekben megelőzhető. A kivizsgálás fontos eleme, hogy a ritmuszavarról EKG dokumentáció készüljön. Az EKG alapján a ritmuszavar legtöbbször egyértelműen azonosítható, és az esetek többségében ez alapjaiban határozza meg a kivizsgálás további menetét, illetve a terápiás lépéseket is. 

Amennyiben a ritmuszavar hátterében egyértelmű kiváltó ok nincs, kezelőorvosa a ritmuszavar típusától függően szívkatéteres beavatkozást javasolhat a ritmuszavar tartós megelőzése céljából. 

Amennyiben kezelőorvosa elektrofiziológiai vizsgálat elvégzése mellett döntött, a vizsgálatra előjegyzi Önt, a várakozási idő így általában 3 hónap. Kivételt a sürgős esetek jelenthetnek, melyek esetében a vizsgálatot akár napokon beül is elvégezhetjük. 

Elektrofiziológiai vizsgálatra a betegek általában a vizsgálatot megelőző napon, vagy a vizsgálat napján érkeznek Intézetünkbe. Fontos, hogy a katéteres vizsgálatot megelőzően elvégzett kivizsgálás leleteit hozza magával (EKG-k, laborvizsgálati leletek, szívultrahang vagy egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, hivatalos vércsoport lelet, rendszeresen szedett gyógyszerek listája). Az osztályra történő felvételkor kollégáink részletes betegvizsgálatot végeznek el, mely során meggyőződnek a beavatkozás elvégezhetőségéről, és részletesen tájékoztatják Önt a beavatkozás folyamatáról, illetve írásos beleegyezést is kérnek Öntől. A beavatkozás napján fontos, hogy az általunk javasolt gyógyszereket vegye be reggel, folyadékot fogyasszon, de ételt ne egyen, maradjon éhgyomorra! 

A ritmuszavar miatt szedett gyógyszereket bizonyos beavatkozások esetén 3 nappal korábban el kell hagyni, hogy a katéterezéskor a ritmuszavar biztonsággal kiváltható és vizsgálható legyen! Ezt minden esetben egyeztesse kezelőorvosával vagy a beavatkozást végző orvossal! 

A beavatkozás során (mely a szívkatéteres műtőben történik) a bőr fertőtlenítése után a nyak jobb oldalán és a jobb illetve szükség esetén a bal lágyékhajlatban Lidocainnal (Lidocain érzékenység esetén más helyi érzéstelenítővel) végzett helyi érzéstelenítés után a nyaki nagyvéna (véna jugulárisz) és a combvéna (véna femorálisz)ritkábban a comb artéria (artériafemorálisz) felől vezetünk ezen erek megszúrása útján katétereket a szívébe meghatározott helyre. Az érzéstelenítő beadása után fájdalom rendszerint már nincs, bár a katéterek mozgatása lehet kellemetlen. Ezután a katétereken keresztül programozott szívingerlést végzünk, melyek során megvizsgáljuk a szív elektromos vezetőrendszerét, illetve megpróbáljuk kiváltani a panaszokat okozó ritmuszavart, hogy meggyőződjünk a ritmuszavar gócának szíven belüli helyéről és annak viselkedéséről. Ezen vizsgálati időszakban rendszertelen szívdobogásérzést érezhet, illetve a kiváltott ritmuszavarral kapcsolatosan léphetnek fel tünetek. Amint a ritmuszavar helyét és mechanizmusát azonosítottuk, a ritmuszavar helyén katéterablációt végzünk, mely során egy katétert vezetünk a kívánt helyre és a katéter végét árammal felmelegítve vagy gázzal lehűtve a kóros ritmuszavar gócot elroncsoljuk („égetés” illetve „fagyasztás”). Az abláció során a mellkasban melegségérzés, ritkán enyhe fájdalom is felléphet. Amennyiben ez kellemetlen, vénás injekció formájában fájdalomcsillapítót adunk, azonban erre rendszerint csak a komplex, hosszabb beavatkozások során van szükség. Amennyiben a talált ritmuszavar mechanizmusa, vagy a ritmuszavar góc/gócok elhelyezkedése szükségessé teszi, a hagyományos röntgen átvilágításon túl egyéb speciális képalkotó rendszereket is igénybe veszünk a szív elektromos hálózatának feltérképezéséhez, mely a beavatkozás idejét természetesen megnyújtja, de a biztonságosságot és a hatékonyságot egyértelműen növeli. A beavatkozás végeztével a katétereket eltávolítjuk és a lágyékhajlatra nyomókötést helyezünk fel, mellyel azt követően 6-8 órát kell az osztályon feküdni. Eseménytelen és szövődménymentes beavatkozás után a hazabocsátásra rendszerint másnap kerül sor. 

A beavatkozás után időszakos kontroll vizsgálatokra hívjuk vissza Önt a kezelt ritmuszavar illetve a beavatkozás típusától függően, mely során értékeljük a ritmuszavar mentességet és szükség esetén módosítjuk a gyógyszeres kezelést. 

A beavatkozásnak, mint minden invazív orvos beavatkozásnak lehetnek szövődményei, melyek azonban meglehetősen ritkák. Előfordulhat a szúrások (nyak, lágyékhajlat) helyén vérzés, vérömleny kialakulása vagy súlyosabb esetben érsérülés, mely legtöbbször beavatkozást nem igényel. A súlyosabb esetekben - melyek nagyon ritkán fordulnak elő- érsebészeti beavatkozásra is szükség lehet. A szíven belüli katétermozgatás illetve maga az abláció szívsérülést okozhat, mely során a szívburokba vér kerülhet. Ez leggyakrabban a beavatkozás során azonnal ki is derül, és akkor a szívburok mellkas felőli megszúrásával a vért lebocsátjuk. Amenniyben a vérzés megszűnik, akkor további beavatkozásra nincs, szükség. Ha a vérzés nem áll el, extrem ritka esetben szívsebészeti beavatkozásra lehet szükség.