Három generációval az egészségért program – kardiovaszkuláris prevenció az alapellátásban

A Három generációval az egészségért program hosszú távú célja – összhangban a Kormány által elfogadott Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia céljaival – a koszorúér betegség, valamint a stroke okozta korai (65 év alatti), és a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése, illetve a gyermekkori elhízás megelőzése és a dohányzás visszaszorítása volt. További cél a szélütések miatti maradandó károsodások mértékének csökkentése, valamint a cukorbetegség és az elhízás előfordulása növekedésének megállítása, illetve a lelki egészség támogatása.

A több éves program az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításával, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szakmai támogatásával valósult meg. Háziorvosi és gyermek háziorvosi praxisok praxisközösséget alkotva pályázhattak támogatásra, szakmai programjukban a fenti célok eléréséhez tettek vállalásokat a helyi igényeket és lehetőségeket figyelemben tartva. A program sikere érdekében az alapellátásban résztvevő szereplők együttműködésének javításán túl vállalásokat tettek a szakellátással, az Egészségfejlesztési Irodákkal valamint szociális szolgáltatókkal való együttműködésre is, így vált elérhetővé, hogy az egyén olyan szolgáltatást kapjon, amire ténylegesen szüksége van.

A megvalósítás első évben, 2019-ben 79 praxisközösség kezdte meg működését, majd 2020-tól további 64-el bővült a már működő háziorvosi praxisközösségek száma, így összesen 143 konzorcium állt a lakosság egészségfejlesztésének szolgálatában, azaz közel 1 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés, egészségfejlesztés a mindennapokban.

A praxisközösségek az egyén kockázatainak feltérképezését követően – amennyiben szükséges volt gyógyszeres terápiát kezdtek vagy módosítottak – elsősorban életmódváltó programokat indítottak. A programokhoz megvalósításához további szakemberek segítségét vették igénybe igen széles spektrumban: gyógytornász, dietetikus, pszichológus, egészségpszichológus, fitneszedző, mozgásterapeuta, védőnő, de példa volt arra is, hogy maga a háziorvos indított futóklubot.

A háziorvosok az egy-másfél éves időszak alatt vállalták többek között, hogy támogatják a rendszeres, örömteli, életvitelszerű testmozgásnak, valamint az egészséges táplálkozásnak az egészséges életvezetés részeként történő beépítését a gyermekek mindennapjaiba. Kiemelt szerepet kapott a gyermekek körében a dohányzás megelőzése, visszaszorítása is.

A 40-65 éves korosztálynál azonosították a szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorait (például a magas vérnyomás, magas vérzsír szint mérés, a Boka-kar index mérés és pitvarfibrilláció szűrés keretében), ezek értékelését követően meghatározták a kockázati szintet, majd ennek megfelelően egyéni intervenciót valósítottak meg. Ilyen például a „mozgásgyógyszer”, a dohányzásról való leszokás támogatás, dietetikai tanácsadás. A kockázati szintnek megfelelő terápiás célértékek elérése érdekében gyógyszeres beavatkozás történt, továbbá a kognitív funkciók vizsgálatával a demencia kockázat szűrés, csonttörési kockázatbecslés volt elérhető, az alsó végtagi verőérszűkület szűrésére is sor került a kockázati csoportokban. További fontos cél volt a lakosság egészségértésének javítása, valamint a népegészségügyi szűréseken való részvétel erősítése.

A koronavírus okozta járvány a háziorvosokat is komoly kihívások elé állította, az egészségügyi alapellátásban jelentősen megváltozott a mindennapi munka, hiszen csökkenteni kellett az orvos-betegtalálkozók számát és a távkonzultációt kellett előtérbe helyezni. A nehézségek ellenére a praxisközösségek a vállalt programjukat sikeresen teljesítették, a visszajelzések alapján a lakosság pozitívan fogadta az új szolgáltatásokat. Az adatok elemzése pontos képet ad majd a praxisközösségek által végzett munkáról, praxis szintű visszajelzésre ad alkalmat, ezen túlmenően adekvát statisztikai módszertan alkalmazásával országos következtetések is levonhatók.

A program nagyon fontos tanulsága, hogy a praxisközösségek szakmai stábja igényli és igénybe is veszi az egységes elvek mentén történő szakmai támogatást és nyitott a prevenciós jellegű ellátás nagyobb arányú nyújtására a praxisban élők számára. A program eredményességét támasztja alá, hogy a 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet praxisközösségekről szóló rendelet alapján már szoros praxisközösségekben működő praxisok számára az elszámolható tevékenységek listája és az elszámolás elve ezen a programon alapul. Talán ez az első alapellátási program, amelynek rendszerszintű hatása a program lezárását követően azonnal érvényesült.